Volt már olyan veled,hogy legszivesebben semmit sem csinálnál?... Biztos,hogy igen... az igazat megvalva semmi kedvem nem volt ma visszajönni... és valyon miért is?
Ez a jó kérdés.... A mai nap folyamán rá jöttem, hogy alig vagyok egyedül. 168 órából kb. 120 teljes mértékben társaságban töltök, hisz a suli és a bentlakás biztosít arról, hogy egy szabad pillanatom se legyen.. Plusz még ott van a hétvége amit vagy a szüleimmel vagy a barátaimmal kell töltsék... mármint nem mintha köteleznének (legalábbis a barátaim) hogy mindig velük legyek de azért mégis naaa... annyira egyedül akarok lenni egy kicsit,hogy az már borzalmas... de aztán van az a pillanat mikor már arra vágyok, hogy valaki itt legyen velem és tényleg, TÉNYLEG szeressen/törődjön velem... Annyira zavaros az életem, az ÉLETÜNK hogy nem tudjuk eldönteni, hogy mit is akarunk... mit akarsz az életeddel? Mit akarok ÉN kezdeni az életemmel? Hogyan akarunk tervezgetni, ha még azt sem tudjuk, hogy jelen pillanatban mit akarunk? Jó kérdés. .És, hogy erre mi a válasz? Maga az ÉLET!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése