Egy 16 éves lány mindennapjai (nagy vonalakban) akinek, még mindig fogalma sincs, hogy merre tart.

Ajánlom mindenkinek, aki nem tudja, hogy merre tart.
Aki élete egy adott pontján elbizonytalanodik.
Mindenkinek aki úgy érzi, hogy Ő más.
Aki úgy érzi, hogy nincs tisztában az élettel.
Gyere! Legyünk tudatlanok, felfedező "kölykök" együtt :)



2015. július 21., kedd

NYÁR. Hogyan tengetem napjaimat avagy melóóó

(Igen, jól olvastad, ne kezdj neki tizedjére is, nincs értelme, hisz úgysem kopik ki az a szócska még egy darabig. Sooo: Köszii)

Igen. Bármennyire is meglepő (igaz, én nem értem mi rajta a meglepődnivaló, de te/ti tudjátok) de igen, a vakáció ellenére még mindig tudsz olvasni, igen, még én is azt írtam amit akartam, és nem, nem hagytam ott a sulit és döntöttem úgy, hogy kinyírom az álmaimat (még mindig folyik a felrázásom értsd: nyári tanulmányaim) és nem, nem aludtál téli álmot, nem telt el három év, és igen dolgozok.
Félretéve a játékot, kinőttük az igen-nemet már, ez a poszt egy kis beszámoló lesz az én kis nyári kalandomról (csöviül: munkámról).
Nem olyan vészes, ne ijedj meg. Lehet azt hiszed, hogy elment az eszem. Lehet, hogy el is ment, és talán(de csak nagyon talán) nem is volt, mi elmenjen, de összeszedtem magam, és annak ellenére, hogy még mindig(!) nem töltöttem be a 16-ot(!!), [DE már mindjárt, pontosabban még csak 9(!!!) nap és ott leszek én is az a sok szép szerencsés szerzemény között, szóval no para,] de meghoztam ezt a   kis álldozatot, lemondtam egy csomó szabadidőről, amit komolyan, lett volna mire töltsek no de mindegy, ééés felcsaptam nyári munkásnak, ami hidd el, nem is annyira rossz.
Mivel ahogy már említettem még nem vagyok nagykorú, egy csomó papírmunkával álltunk szemben, ami hát nem úgy száguldott az országúton, mint mi Dalmával (de ez egy másik fejezet, majd valamikor beszámolok az utazásainkról is :D ), hisz még a közjegyzőnél is egy kis hárpiát kedves nénikét kaptunk el aki nem a szorgalmáról a jól elvégzett, gyors munkája miatt vált híressé, khmm .  mondjuk a családjában, ráadásul a cég könyvelője is kivette a jól megérdemelt szabadságát, szóval mondjuk két hét eszement rohangálás után, elkezdhettem dolgozni Kézdivásárhelyen, a Jazz Bisztróban.
Megint vissza térve a koromra, csak félnormárla tudtak felvenni. Mivel Kézdin van és, hogy ne kelljen 4 óra miatt nap mint nap bemásszak Kézdire, így minden második nap 8(!) órát ˝dolgozok˝. Csütörtökön kezdtem, szóval tegnap volt a harmadik napom, de minden egyes áldott nap a titkárnő (vagymittudoménmippontosan) aki mindig(!) ott ólálkodik körülöttünk, valami szupi feladatot kitervel nekem:) Csütörtökön ki kellett az egész bisztrót takarítanom, pórtörlés MINDENHONNAN, sőt még a Borudvaron is. Szombaton pedig kukáztam kiszedegettem a kukából a dobozokat és szépen összehajtogattam, szép apróra, majd mindet bele tömtem. Tegnap pedig kerdészkedtem, (ahogy Csövi mondta, énekelhetem volna akár a Kertész leszek, fát nevelek-et is :) ) és levágogattam a kati virágokat, amiből hát nem egy pár van csak.
Amúgy meg, mosogattam egy csomót, takarítottam egy csomót, lemostam egy csomó asztalt, csináltam egy csomó limot, meg fresh-t, és egészen bele jöttem már a sör csapolásba is :)
És végül (ha még mindig itt vagy) miről is írhatnék még? Talán a munkatársaimról. Zita(vigyori), Csabi(lófarkas), Roli(fültágítos). Ez a váltás a kedvencem. Ők minden nap 12-től éjfélig dolgoznak egy hétig, majd másik a héten a másik váltás Timi (tesója elől a kávéházban Kinga, aki Levikével van, és néha kisegítem őket), Réka(a kisfőnök) és Huni (másik Gelence). Mind a két csapat a maga módján jó, de azért én mégis az első mellett állok még mindig.
Kíváncsi vagyok, hogy mit hoznak még az előttem álló napok nekem. Kíváncsi vagyok a második váltásra még, hogy melyik felüket mutassák meg nekem ezen (és a többi) héten is egyaránt valamint epekedve várom már, hogy Magdi néni milyen vagcsi munkát talál ki nekem szerdára :)
Nemsokára megint jövök majd, és beszámolok a fejleményekről, addig is vigyázzatok magatokra, és ugorjatok be közbe a Jazzbe, szánjatok rám egy pillantást mert vagy az unalom (délelőttönként egész kevesen vannak..értsd: az égvilágon mindenki otthon ül, egy vagy max. két asztal kivételével) vagy a dögmeleg (tegnap délután árnyékban! 35fok!! volt :( )

Sooo...
      végree
              Bye!
Szercsi-puszcsi-lávcsi Edina.
     (Alias Europian Idiot)

   



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése